Hétvégén a Líra szervezésében beszélgettünk az új könyvünk kapcsán -“Ketten a világ végén” a Zam Jam fesztiválon. Elhangzott a kérdés. Rengetegszer megkapom.
“Nem akartad feladni?” Őszintén. Kinek ne jutna az eszébe, hogy most már elég … nem bírom!!! Az ember nekiáll lelkesen az adott célnak. Aztán jön a rideg a valóság. Oh, ez baromira nem úgy van ahogy elképzeltem. Nehmár! Ez tízszer nehezebb mint hittem. Ezt nem akarom átélni! Túl sok energia! Ha abbahagyom talán több energiám marad. Talán itt kellene hagyni és valami másba kezdeni ami könnyebb.
De itt a trükk! ➡️A feladás több energiát fogyaszt el mintha megcsinálod.
Mi fog valójában történni. Sima matek.
Elkezdesz egy dolgot. Beleraksz pl. 10 egységnyi energiát. Megakadsz. Irányt váltasz. Elkezdesz egy másik tevékenységet, hátha könyebb lesz. Abba is beleteszel 10 egységnyi energiát és így tovább.Totál szétszóródottá válik az élet. Egyre kevesebb lesz az energia, lelkesedés.
Az évek meg telnek.
Egyszerű … kiszámolod az órák számát amit beleraksz egy adott tevékenységbe és rájössz ha kitartóan csinálod és folyamatosan akkor ugyanannyi energia sőt kevesebb, mintha száz újabb és újabb tevékenységet kezdenél el. Továbbá ha átmész a kezdeti nehézségeken egyre könyebb lesz hiszen rutinossá válsz a dologban. És a grátisz egy egységnyi idő amit a dologra ráfordítasz a gyakorlottság miatt sokkal hatékonyabb, gyorsabb lesz. Ezt el lehet érni. Bármilyen tevékenységben. Tényleg. Gyerek nevelés, sport, cégvezetés.
Ezt nevezhetjük kitartásnak. A célom érdekében probléma megoldó nem pedig probléma elkerülő üzemmódba kapcsolok át.
Nem mondom, hogy mindig könnyű. Egy helyzetet kétféleképpen közelíthetünk meg. “Miért nem lehet megoldani “ vagy “hogyan lehet mégis megoldani”.
Nincs más opció.
